Előző bejegyzésünkben arról írtunk, hogyan válik a kerti játéktér az élő matematika tantermévé. Most egy újabb dimenziót hozunk be, amely egy kisgyerek számára nem kevésbé fontos, mint a matematika vagy a mozgás: ez pedig a szociális kompetencia. A természet tényleges kapcsolatokat és együttműködést ígér. A kertben töltött idő alatt a gyerekek gyakrabban fordulnak egymáshoz segítségért, gyakrabban adnak instrukciót egymásnak, többet kommunikálnak. Egy bokor mögött bujkálva, egy fán egyensúlyozva vagy egy méh megfigyelése közben megosztják tapasztalataikat, és miközben közös matekfeladatot...

A matematika tanítása sokáig az osztálytermek padjaihoz és a munkafüzetek világához kötődött. Pedig ha megfigyeljük, hogyan számol egy kisgyerek az ujjain, vagy hogyan pakolja sorba a kavicsokat játék közben, világos lesz: a kert, a mező, az udvar tökéletes terep lehet a matematikai gondolkodás élményszerű fejlesztésére. Amikor a gyerekeknek konkrét feladatokat adunk a természetben (például „Gyűjts 10 különböző színű levelet, majd csoportosítsd őket méret szerint”), akkor nemcsak számolnak, hanem szelektálnak, megfigyelnek, összehasonlítanak. A mozgás és a természet együttes hatása javítja...

Szó volt már róla, hogy minden helyváltoztatás, mászás, egyensúlyozás épít valamit a kisgyerekekben. Az idegrendszeri fejlődés, finom mozgás és kreativitás kéz a kézben járnak.  A szabad, spontán mozgás elősegíti a belső motivációt, és ez hosszú távon segíti kitartásuk és önszabályozásuk fejlődését. A WHO 29 országra kiterjedő felmérése szerint a 3–12 éves gyerekek mindössze napi 60–165 perc kültéri játékhoz jutnak – ez alatta van az ajánlott 60 perc közepes vagy intenzív mozgásnak courier.unesco.org. A UNICEF egyik tanulmánya szerint pedig azok a gyerekek, akik legalább 2 órát...

Tavasszal szabadtéri foglalkozás-sorozatot tartottunk gyerekeknek. Mi is volt ez? “Ökológiai makettezés” projektünk első foglalkozás-sorozata sikeresnek bizonyult. Ebben arra kerestük a választ, hogy a természetben megfigyelt mintákat hogyan ültethetjük át mindennapjainkba fenntartható módon. Hétfő délutáni alkalmainkon állatok építkezési technikáit vizsgáltuk meg, majd természetes anyagokból közösen modelleztük ezeket. Az „Állati lakhelyek” nemcsak témájában vonzotta a gyerekek, felnőttek figyelmét. A kétkezi alkotás a kreatív elme kiteljesedésén túl jótékonyan csatornázta be a testi...

Egy kisgyerek reggele így indul: „Gyorsan, kelj fel, indulni kell!” Majd jön az ovi, suli, délutáni különórák, fejlesztések, edzés, rohanás, este alig van idő beszélgetni, olvasni. Aztán másnap kezdődik elölről. Pedig mi felnőttek is tudjuk: ha valamit túl sokáig csinálunk kényszerből, ha soha nincs időnk megállni, akkor kiégünk. Elfáradunk, feszültek leszünk, türelmetlenek. A gyerekek is. Csak ők nem tudják elmondani. Inkább „rosszak” lesznek, nyűgösek, „nem figyelnek”, „nem tanulnak”. A Jurtasuliban mi azt valljuk: Nem kell bírni. Elég, amit épp bír. A mi dolgunk, hogy ezt figyeljük. Nem...

A felnőttek világában komoly összegeket áldozunk arra, hogy pszichológusok segítsenek megérteni: szükségünk van énidőre. Megtanuljuk, hogy életmentő lehet a lelassulás, az önmagunkkal töltött idő. Keresünk rá módszert, helyet, időt – és ha sikerül, beütemezzük a naptárba, mint egy fontos meetinget. Aztán mindezt – tudásunkkal együtt – hajlamosak vagyunk elfelejteni a gyerekeinkkel kapcsolatban. Náluk valahogy nem számít.  Teletesszük a napjukat különórákkal, fejlesztésekkel, logopédiával, angollal, tenisszel és zongoraórával, majd megkérdezzük: „Na, mit tanultál ma?” Ő meg néz, és...

A legtöbb gyerek tud mesélni. A kérdés inkább az, halljuk-e őt valójában? A valódi figyelem nem azt jelenti, hogy türelmesen végighallgatjuk, amíg ő „elmondja”. A valódi figyelem kapcsolódás. Egy hatéves gyerek szavai mögött ott van egy világ. Néha zagyva, néha csodálatosan pontos, de mindig fontos. És nekünk, felnőtteknek, tanároknak, szülőknek az a dolgunk, hogy mellé üljünk ebbe a világba. Ő tudni, érezni fogja mennyire vagy jelen. Vannak konkrét, megtanulható eszközeink a jó figyelem kifejlesztésére. A Gordon kommunikációs tréningeken például megérthetjük a szemkontaktus szerepét, a...